dB · dBm · dBu · dBV · dBFS · dBi · dB SPL — és miért jók nekünk
A probléma: az emberi érzékelés és a fizikai valóság léptéke
A mérnöki világban a jelek szintje óriási tartományt fog át. Egy rádióadó teljesítménye 10 000 W, miközben a vevőhöz érkező jel 0,000 000 001 W — ez 1013-szoros különbség. Ilyen számokkal nem praktikus lineárisan dolgozni.
Húzd a csúszkát: figyeld, ahogy a lineáris oldal drámaian változik, míg a dB-skálán minden egyenletesen mozog.
10 log₁₀ — teljesítmény vs. 20 log₁₀ — feszültség
Vidd az egeret a jelölők fölé a részletekért. A fejben számolás trükkje: a dB-eket össze lehet adni, mert a logaritmus szorzást összeadássá alakít. Példa: +23 dB = +20 + 3 = 100× · 2× = 200× teljesítmény.
Konvertálj bármilyen irányba — valós időben
Kattints a kártyákra a részletekért
dB SPL — amit a fülünk lát (hallásküszöbtől a fájdalomig)
Az A-súlyozási görbe: az emberi fül érzékenysége frekvencia szerint. Az alacsony és nagyon magas frekvenciákat „kevésbé halljuk".
Szorzás → összeadás: rádiós jelút egyetlen sorban
A dB-skála legnagyobb gyakorlati előnye: kaszkád erősítéseket/veszteségeket egyszerűen összeadhatunk, ahelyett, hogy hatalmas számokat szoroznánk.
|H(jω)|_dB = 20 log₁₀|H(jω)| — töréspont, aszimptota, −3 dB pont
Teszteld magad — 8 kérdés a decibel-világból